header_logo_2

MAGYAR BOR RÉGIÓK Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
MAGYAR BOR RÉGIÓK
MAGYAR BOR RÉGIÓK 14-22
Minden oldal

 

 

1:Csongrád

A csongrádi szőlőtermesztésről szóló első írásos emlékek I. Géza király idejéből származnak, bizonyos tehát, hogy az Alföld e területén már a XI.sz.-ban foglalkoztak szőlőműveléssel. Kezdetben főként a folyóvölgyi ártéri területeken alakult ki a lugasos szőlőművelés, a borkészítés a XVI.sz.-ban fejlődött önálló termelési ággá. A XIX.sz. végén a filoxéravész nem okozott nagy kárt, mert a kártevők a homokon nem tudnak megélni. A legelterjedtebb fajták ekkor a Kadarka, a Kövidinka és a Sárfehér voltak. 1987-ben Csongrád elnyerte "A szőlő és bor nemzetközi városa" címet.

 

2:Hajós-Baja

A Duna mentén fekvő Hajós-Bajai (Hajós-Vaskúti) borvidék elsősorban testes, zamatos vörösborairól híres, legismertebb fajtái a Kadarka, a Rajnai Rizling és a Kékfrankos. Baja környékén az utóbbi évtizedekben Medoc Noir, Tramini és Muscat Ottonel fajtákat honosították meg.

 

3:Kunság

A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek, ebből 10 (arany sárfehér, zalagyöngye, ezerjó, kékfrankos, cserszegi fűszeres, Müller-Thurgau, kövidinka, kadarka, kunleány és olaszrizling) foglalja el a teljes szőlőterület kétharmadát. A kunsági borok jelentős hányada ma is az asztali bor kategóriába tartozik, és a borhamisítás miatti előítéletektől sem sikerült a borvidéknek még teljesen megszabadulnia. De reménykeltő, hogy egyre több borászat palackozza üde, gyümölcsös, jó ivású minőségi borát, a fehérek mellett egyre ígéretesebbek a vörösek is, a rozék közül pedig sok az ország legjobbjai közé tartozik. A fejlődés egyértelmű jele az is, hogy 2007-ben, Frittmann János soltvadkerti borász személyében a Kunsági Borvidék adta az Év Borászát.

 

 

 

4:Aszár-Neszmély

A  XIX. sz-ban kiváló borokat termelek ezen a trületen, de a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. Az 1960-as években meginduló újratelepítések során a kiváló bort adó Ezerjó és Olaszrizling fajtákat ültették erre a területre; szép zöldesfehér szín, frisseség, kellemes savanykás íz jellemzi az itteni borokat.

 

5:Badacsony

A Badacsony-hegy egyszerre névadója és központi termőterülete hazánk egyik legősibb és leghíresebb, 1800 hektáron elterülő borvidékének, melynek jellegét, borainak különleges zamatát az egykori vulkánok lepusztult bazaltkúpjainak kedvező talaja adja meg. A Révfülöp és Szigliget között nyújtózó borvidék régmúlt idők vulkanikus mementóiként magasodó tanúhegyein, a névadó mellett a Szent György-hegyen, a Csobáncon, a Gulácson, a Tóti-hegyen és a Szigligeten, a pannon homokkal és agyaggal keveredő bazaltos-bazalttufás talajon a szubmediterrán klímának köszönhetően jellegzetesen testes, magas extrakt-, alkohol- és savtartalmú borok készülnek, melyek két-három éves érlelés után érik el csúcspontjukat, amit aztán sokáig képesek megőrizni.

 

A badacsonyi borvidék elsősorban fehérborok termőterülete. Fő szőlőfajtái az olasz rizling, a müller-thurgau, a szürkebarát, a muscat ottonel, a tramini és a csak erre a tájegységre jellemző kéknyelű. Ez utóbbi szőlőfajtát, mivel csak nővirágú, és ezért rosszul termékenyül, mindig a budai zölddel vegyesen ültették, illetve szüretkor is együtt szedték és dolgozták fel. Badacsony másik emblematikus szőlőfajtája a francia eredetű szürkebarát (pinot gris), amelyet a szürke csuhát viselő pálos szerzetesek honosítottak meg ezen a vidéken, a "szülői" mellett a névadó szerepét is magukra vállalva. A kékszőlők lassú növekedést mutató aránya jelenleg mintegy 8% a borvidéken, a legjellemzőbb fajták a zweigelt, a kékfrankos, a pinot noir és a portugieser.

 

6:Balatonfüred-Csopak

A filoxéravész előtt sokféle szőlőfajtát termesztettek errefelé vegyes telepítésben, az 1870-es évektől azonban fokozatosan az olasz rizling vált a legfontosabb borszőlővé, mára pedig neve elválaszthatatlanul összeforrt a borvidékkel. További meghatározó fehér fajták a chardonnay, a muscat ottonel, a rajnai rizling, a müller-thurgau és a szürkebarát, míg a kékszőlők  közül - amelyeket elsősorban a Tihanyi-félszigeten termesztenek - főként cabernet franc-nal és sauvignon-nal, kékfrankossal, merlot-val és zweigelttel találkozni. A borvidék ökológiai adottságai sajátosan finom jelleget kölcsönöznek az itt termelt boroknak. Szakértők egyöntetű véleménye szerint az olasz rizling ezen a tájon teljesíti ki leginkább előnyös tulajdonságait. Borának visszafogott, de összetett illata, finom és lendületes savai, lecsengésében keserűmandulára emlékeztető zamata könnyen felismerhető és sokak számára vonzó. Az igazán ínyencek különbséget tesznek a balatonfüredi és a csopaki rizlingek között, mondván, hogy a fürediek lágyabbak és teltebbek, míg a csopakiak könnyedebbek és savban gazdagabbak.

 

7:Balatonfelvidék

A Balatonfelvidék elsősorban a fehér szőlők hazája, jelentősebb fajtái az Olasz rizling, a Chardonnay, a Tramini, a Müller-Thurgau (Rizlingszilváni), a Szürkebarát, a Cserszegi fűszeres és a Muscat Ottonel (Ottonel muskotály), de felbukkannak olyan igazi hungarikumok is, mint a Furmint és a Zenit. Vörösbort főként Pinot Noirból és Zweigeltből készítenek. A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamatgazdagok és elegánsak, melyeket a nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formál. Egyes kiváló adottságokkal rendelkező - főként vulkanikus eredetű - terroirokon, mint például az eredetvédett Áldozó-hegy és Táltos-hegy - pedig hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borok születnek.

 

8:Etyek-Buda

Legfontosabb szőlőfajták a chardonnay, az olasz és a rajnai rizling, a sauvignon blanc, a zöld veltelini, a szürkebarát és a müller-thurgau. Ezek mindegyike alkalmas pezsgő alapbor készítésre, amely a XIX. század végétől, amikor a Törley család felismerte a terület "pezsgős" potenciálját, a borvidék fő profilja lett. A minőségi csendes borok készítése új lendületet csak a 90-es évek közepétől kapott, amikor a gombamód szaporodó kis pincészeteknek és az országos hírnévre szert tett fesztiváloknak köszönhetően jelentősen megnőtt az etyeki borok iránti kereslet. A fehérek mellett - igaz, egyelőre csak elenyésző arányban - vörösbort adó fajtákkal is találkozni a borvidéken, így elsősorban cabernet franc-nal és sauvignon-nal, kékfrankossal, portugieserrel és pinot noir-ral. A vörösborok, a fehérekhez hasonlóan, karcsúbbak, élénkebb savúak és lenyűgözően gyümölcsösek.

 

9:Mór

Hazánk 22 borvidéke közül 730 hektárjával a móri a legkisebb, múltját, a borkészítés hagyományait tekintve azonban kétségtelenül a jelentősebbek egyike.

A borvidék a Vértes- és a Velencei-hegység déli-délnyugati lejtőin terül, ültetvényeihez a Mór határában fekvő szőlők mellett a környező 5 település (Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly) meghatározott határrészei tartoznak.A borvidék emblematikus fajtája az ezerjó, amely a 18. század derekán került erre a vidékre, és melynek részesedése a borvidék teljes szőlőterületéből az 1960-as évekig meghaladta a 90%-ot. Mór ma is alapvetően fehérboros vidék, az ezerjó mellett meghatározó fajtái a leányka, a Müller-Thurgau, a tramini, a chardonnay, a rajnai és az olasz rizling, a királyleányka és a zöld veltelini.

 

10:Pannonhalma-Sokoróalja

A borvidék elsősorban illatos, magas extrakttartalmú, jó savú, karakteres fehérborairól híres, melyek a terület jellegzetes szőlőfajtáiból, olasz rizlingből, traminiből, Müller-Thurgau-ból, Királyleánykából, újabban pedig chardonnay-ból, sauvignon blanc-ból és szürkebarátból készülnek. Főként a Pannonhalmi Apátsági Pincészet munkájának köszönhetően azonban az is bebizonyosodott, hogy a vidék alkalmas karcsúbb, kifinomultabb és alapvetően gyümölcsös karakterű vörösborok készítésére is (pinot noir, cabernet franc).

 

11:Somló

A filoxéravész előtt a Somló vidékén 25-30 fajtát, köztük furmintot, juhfarkat, rakszőlőt, hárslevelűt és sárfehéret termesztettek jelentősebb területen. A filoxéra pusztítását követő újratelepítés során azonban elsősorban az olasz rizlinget részesítették előnyben, olyannyira, hogy az 1960-as évek közepére - a furmintot megelőzve - ez lett a legelterjedtebb fajta. Jelenleg - a termőterület nagysága alapján - a furmint, a juhfark, a chardonnay, a hárslevelű, a müller-thurgau és a tramini követi.

A Somló különleges terroirja a történelem folyamán nemcsak kitűnő borok, hanem színes legendák születésének is kedvezett. A somlói bort - hasonlóságaik alapján - hosszú időn keresztül a tokajival emlegették együtt, a "nászéjszakák boraként" aposztrofált juhfarkat pedig Mária Terézia bécsi udvarától egészen Indiáig fiú utód nemzésére képessé tévő varázsitalként tisztelték.

 

12:Sopron

Sopron és környéke az egyetlen olyan észak-dunántúli borvidékünk, ahol a kékszőlő-fajták vannak többségben. Ha Sopron, akkor ugyebár kékfrankos, amely a borvidék összes termelésének háromnegyedét kitevő kékszőlők 60%-át adja. A soproni kékfrankos színanyagban gazdag, mélyvörös színű, rendszerint karcsúbb és élénkebb savú, mint az ország más vidékeiről származó társai. Ugyanakkor mindig finom, összetett illatú és gyümölcsös karakterű. A vörösek mezőnyét még a zweigelt, a cabernet sauvignon és franc, a merlot, a pinot noir és a syrah színesíti. A fehérbort adó fajták közül a zöld veltelini játszik fontos szerepet, mellette említésre méltó a leányka, a tramini, a sauvignon blanc, újabban pedig a chardonnay és a helyi jelentőségű korai piros veltelini.

 

13:Dél-Balaton

A Balaton déli partján részben a tihanyi bencés apátsági és az egykori Festetics uradalmi birtokon, részben pedig a paraszti termelési hagyományokon a filoxéravész után virágzó szőlő- és borkultúra alakult ki. A Zamárditól Balatonlellén és Balatonbogláron át Balatonberényig húzódó, 2875 hektár termőterületű borvidék igazi felvirágzása azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítésektől számítható. A gazdagabb lösz- és középkötött vályogtalajokon létesített újabb ültetvények (János-hegy, Sinai-hegy) a céltudatosan megválasztott fajtaszerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adnak. A vidék klimatikus viszonyai kiegyenlítettek, a domboldalak szőlőire igen kedvezően hat a Balaton közelsége, mely itt sekélyebb, mint az északi parton, így vize gyorsabban melegszik fel, és különleges mezoklímát teremt.

A Dél-balatoni borvidéken elsősorban fehérborszőlő-fajták terjedtek el, de a terület kékszőlő-termesztésre is kiválóan alkalmas. A fajtaválaszték igen bőséges: a fehérborok (olasz rizling, sárga muskotály, irsai olivér, királyleányka, rajnai rizling, chardonnay, sauvignon blanc) könnyűek, elegánsak, aromagazdagok és finom savszerkezetűek. A vörösek pedig, amelyek ugyan kisebb mennyiségben készülnek, minőségben azonban minden kétséget kizáróan felveszik a versenyt a fehérekkel, jellemzően inkább "burgundi" stílusú, gyümölcsös, bársonyos tanninú, harmonikus borok. Különösen a kékfrankos, a cabernet sauvignon és a merlot nyújt évről évre megbízható, kiváló minőséget. Emellett az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaiként tartják számon az itt készült pezsgőket is.

 



 
 
English German Japanese Russian Slovak Hungarian

A legfinomabb kávé!

kv4_bagyoly
eskisehirbayanlar.com eskisehirescortlar.net bursaescorttr.com bursadaescortlar.org antalyaescort.pw