header_logo_2

MAGYAR BOR RÉGIÓK - MAGYAR BOR RÉGIÓK 14-22 Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
MAGYAR BOR RÉGIÓK
MAGYAR BOR RÉGIÓK 14-22
Minden oldal

 

 

 

14:Mecsekalja

A borvidék területének 90%-án fehérszőlő nő, fő fajták a chardonnay, a cirfandli, az olasz és a rajnai rizling, valamint a sauvignon blanc. Vörösbort elsősorban kékfrankosból, portugieserből, merlot-ból és cabernet sauvignon-ból készítenek. A klímának köszönhetően a késői érésű fajták is biztonsággal beérnek. A borok általában alacsony savtartalmúak, lágyak, de testesek, gyakran magasabb alkoholtartalmúak. A cirfandli, amelynek első töveit a pécsi kanonok hozatta Ausztriából a XIX. században, azzal válhatott a borvidék híres és jellegzetes fajtájává, hogy borában itt képes kiteljesedni egy mezei virágcsokorra emlékeztető, összetett és rendkívül finom illat, melyet hosszan megmaradó, karakteresen fűszeres zamat, kedvező évjáratokban pedig néhány gramm természetes maradékcukor tesz még elbűvölőbbé.

 

15:Szekszárd

Bár eleinte csak fehérborok jellemezték, a török hódoltság korában meghonosították a vöröset is: többek között a kadarkát, amelyet a törökök elől menekülő rácok hoztak a vidékre. A török pusztítás érdekes módon megkímélte a szőlőterületeket, sőt némely területnek a fennmaradt adatok alapján mohamedán tulajdonosa is volt. Később a lakosság fő jövedelemforrása a szőlőművelés lett.70% kék-, 30% fehér szőlő, jellemző fajtái a kékfrankos, kadarka, merlot, cabernet franc és cabernet sauvignon, olaszrizling, valamint a chardonnay, de olyan ritkább szőlőfajták is otthonra találtak itt, mint a viognier, a syrah, a nebbiolo, saggrantino vagy a tannat.

 

16:Villány

A borvidék két körzetre osztható, a villányira és siklósira, melyek közül - a természeti adottságoknak köszönhetően - az előbbi vörös-, míg az utóbbi fehérbortermelő terület. A villányi szőlők főként a Mecsek kedvező kitettségű, déli lejtőin találhatók, a siklósiak pedig a névadó város környéki alacsonyabb terület szelíd lankáin fürdőznek az évente átlagban 2000 órát meghaladó napsütésben. A telek viszonylag rövidek és enyhék, hazánkban mindig a Szársomlyó oldalában fakad először a szőlő. A vidék legfontosabb talajképző kőzete a lösz, mely - különösen a Villányi-hegység déli lejtőin - márgás, vörösagyagos, magas mésztartalmú részekkel tarkított.Noha a fehér- és a kékszőlő-fajták aránya nagyjából azonos, mégis elsősorban a nagytestű, zamatos villányi vörösek szereztek maguknak hírnevet. A legismertebb szőlőfajta a portugieser, amelynek jó ivású, könnyed, gyümölcsös bora mára a vidék szimbólumává vált. Ugyancsak nagyon jól érzik magukat a bordeaux-i fajták, különösen a cabernet franc és a merlot, a kékfrankosnak pedig legtömörebb hazai változataival találkozhatunk itt. A vörösek igazi déli stílusúak, mély színű, intenzív illatú, testes, markáns tanninú borok, amelyek kiválóan alkalmasak fahordós érlelésre. A fehérborszőlő-fajták közül a késői érésűek is biztonsággal termeszthetők Siklós környékén, boruk telt, tüzes, illat- és zamatanyagban gazdag. A fő fajták az olasz rizling, a hárslevelű és a muscat ottonel.

 

17:Bükkalja

Éghajlati adottságai révén kiváló minőséget termelő borvidék a bükkaljai. Az itt termelt borok ízvilága a Rajna-vidéket idézi.

A Bükkaljai borvidék területe szinte az Egri borvidék határán kezdődik, és Miskolcon át egészen Szikszóig elnyúlik.A Bükkaljai borvidéken elsősorban a fehérborok terjedtek el: a leányka, az olaszrizling és a Chardonnay. A XIX. századtól pezsgőalap-borokat is termelnek. Az Egri borvidék közelségének köszönhetően a vörösborok közül főleg a kékfrankos és a merlot honosodott meg itt.

 

18:Eger

Az Egri borvidék óriási lehetőségeit többek között az adja, hogy egyaránt alkalmas magas minőségű fehér- és vörösborok készítésére. A múltban Eger elsősorban vöröseiről, ezek közül is a bikavérről volt híres (majd később hírhedt). A legalább három, a borvidéken engedélyezett szőlőfajta házasításával, szigorú szabályok szerint készülő bikavér, a termelők minőség melletti elkötelezettségének köszönhetően, az utóbbi években kezdi visszanyeri egykori fényét, egyre több tétel mutatja a bikavér valódi, közepesen testes, szép savú, gyümölcsös-fűszeres arcát. A bikavér gerincét, egyben a borvidék kékszőlőinek zömét, a kékfrankos adja, mellette fontos vörös alapanyag még a portugieser, a zweigelt, a pinot noir és a cabernet franc. Az illatos, lendületes savú, szép egyensúlyt mutató fehérborok főként olasz rizlingből, leánykából, chardonnay-ból és muscat ottonel-ből készülnek. Az utóbbi időben egyre több fahordós erjesztésű és érlelésű, testes, komplex fehér házasítással is találkozni.

 

19:Mátraalja

Elsősorban fehérboros terület a Mátraaljai borvidék. Az itt termett szőlőfajtákból jellegzetes illatú, gazdag aromaanyagú borok készülnek.A borvidék legfőbb fajtájának az olaszrizlinget tartják, amelyre a telt ízek és a savak harmóniája jellemző.A zweigeltből és a kékfrankosból nehéz borok ritkán születnek, ellenben friss gyümölcsillatuk és zamatuk egyedivé teszi ezeket a borokat.A Mátraaljai borvidék meghatározó fajtái: a száraz, enyhén savas olaszrizling; a lágy és könnyed rizlingszilváni; a magas alkoholtartalmú, magas cukorfokú ottonel muskotály; a telt ízű leányka; a finom illatú, zamatgazdag tramini; a fűszeres ízvilágú hárslevelű; a gyümölcsös ízű vörös a merlot, a zweigelt és a kékfrankos. Minőségi bort ad a chardonnay, a sauvignon.

 

20:Tokaj-Hegyalja

Mindössze öt fehér szőlőfajta, a hárslevelű, a furmint, a sárgamuskotály, a kövérszőlő és a zéta vagy más néven oremus viselheti a tokaji nevet. Minden évben, heteken át kézzel válogatják az aszúsodó fürtökről a botrytiszes szemeket és a vulkáni kőzetek és a természeti környezet megismételhetetlen együttállása olyan egyedi borokat ad, amelyekkel lehetetlen felvenni a versenyt. A hegyaljai borvidék zárt térség: más területről származó szőlőt, mustot, bort nem szabad ide behozni, így kapnak az itt készült borok fokozott védelmet.Borai igazi arcukat csak nagyobb méretű, öblös, fehérboros pohárban mutatják meg, így a száraz fajtaboroktól a késői szüretelésű borokon át a legédesebb aszúkig minden tételt ilyenből fogyasszunk.

 

21:Zala

Zömmel fehérborszőlő fajtájáról ismert, melyek közül - több mint 50%-os arányának köszönhetően - az olasz rizling a legmeghatározóbb, de jelentősek a Müller-Thurgau, a zöld veltelini, a chardonnay és a zala gyöngye ültetvények is. Vörösbor elsősorban cabernet sauvignonból, kékfrankosból, portugieserből, merlot-ból és zweigeltből készül. A hűvösebb klímának és elsősorban a magasabb csapadékmennyiségnek köszönhetően a borok keményebb karakterűek és jelentős savtartalommal rendelkeznek, ezért kiválóan alkalmasak pezsgőalapbor-készítésre. Néhány nagyobb szőlő- és bortermelő vállalkozás a divatos, mai ízlést követő fajták és borstílusok mellett az utóbbi időben helyi jelentőségű fajtákkal is próbálkozik (pl. pintes).

 

22:Tolna

A Tolnai borvidéket ökológiai adottságai fehér- és vörösbor-termelésre egyaránt alkalmassá teszik. Jelenleg a fehér és a kék szőlők aránya 60%-40%. Előbbiek közül a chardonnay, utóbbiak közül pedig a kékfrankos a legelerjedtebb. Rajtuk kívül fontosabb szerepet játszó fajták még a zöld veltelini, az olasz és a rajnai rizling, a Müller-Thurgau, a királyleányka és az irsai olivér, valamint a zweigelt, a merlot, a cabernet sauvignon, a portugieser és a kadarka. Az újabb telepítésekben azonban a bordeaux-i fajták és a pinot noir kerültek előtérbe.

 



 
 
English German Japanese Russian Slovak Hungarian

A legfinomabb kávé!

kv4_bagyoly
eskisehirbayanlar.com eskisehirescortlar.net bursaescorttr.com bursadaescortlar.org antalyaescort.pw